A kályha elkészülhet tavasszal, kora ősszel, ill. nyári kánikulában is, amikor ugyan hasznos lenne a teljes kifűtés, de a lakás felfűtése kibírhatatlan kellemetlenséggel járna az ott élők számára. Ilyenkor is szükség van azonban némi
szárító fűtésre! A kályha kipróbálását követően párszor be-be kell gyújtani – egyszerre 1-2 kg fát eltüzelve. A kémény előfűtése fokozottan szükséges! A teljes felfűtés azonban elmaradhat! A szellőzőnyílásokat mindig, a tüzelés
befejezését követően is, nyitva kell tartani (a kifűtési napok után is)! A szellőzők egészen a szezonkezdetig maradjanak szabadon, hogy a kályhát átjárhassa a huzat.
Az óvatosan, szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamú
és zavartalanabb üzemeltetést biztosít!
Biztosítani kell a helyiség megfelelő szellőztetését az oxigén utánpótlás miatt! Azonos légtérben lévő kályha és páraelszívó esetén a tűz leégéséig a páraelszívót használni tilos, mert a szívó hatása erősebb lehet, mint a kéményé,
így a kályha emiatt kifüstöl, a tűz nem tud égni!
Fontos teendő a kémény rendszeres tisztítása, a kályha szakszerű kezelése. Ezzel a kályhát hosszú életűvé és gazdaságossá teszi!
Ne zárja le az első három hétig, szárítófűtés esetén!
Ne zárja le addig, amíg a fa lánggal ég, nem esik szét. Robbanás veszély!!!!
Ne fűtse folyamatosan. A felforrósodott kályhát ne rakja meg újra fával, mert nem fog
több hőt leadni, inkább szétnyílnak a fugák!
Túl apró tűzifa (gyújtóst kivéve) esetén egyszerre nagyobb mennyiséget ne rakjunk a tűzre, mert a heves égéssel kárt okozhatunk, túlfűthetjük, akár felrobbanthatjuk kályhánkat
(pl.: dióhéj, rétegelt lemez, fenyőhulladék, sok hullámpapír,… stb.). Vegyi anyagokat a kályhában elégetni tilos!!!
Ne fojtsa le a tüzet, kevés levegőadással! Hadd égjen! A visszafojtott égés tökéletlen, robbanást, kátrányosodást
okozhat, elbűzösíti a kályhát!
Az építés során az új kályhában sok víz kerül, ezt kell ilyenkor a kályhatestből eltávolítani – méghozzá fokozatosan. A kifűtés során a víz a kéményen keresztül, gőz formájában távozik! Ezért nagyon fontos, hogy a száradás alatt a
szellőző nyílások, illetve ha lehet, az ajtó(k) a mindig nyitva legyen(ek)! Az ajtó teljes bezárása megakadályozza a huzatot, a felhalmozódó gőzök nem tudnak távozni, és a fugák kitágulnak, megnyílnak!
A szárító fűtést a kályha felépítése után meg lehet kezdeni. A teljes kifűtés időtartama kb. 3 hét. Ezt abban az esetben, ha a kályha fűtési szezonban készül, be kell tartani!!!!!
A kifűtés menete:
Az első begyújtások előtt a kéményt elő kell melegíteni, aminek módja: a kéménytisztító ajtót levéve, a kéményben égessünk el megfelelő mennyiségű papírt. A cél a kémény átmelegítése – azaz, ne elégedjünk meg azzal, hogy ellobbant
egy-két lapocska, hanem égessünk el komolyabb mennyiséget annak érdekében, hogy ne következzék be visszafüstölés.
Miért?
A kémény ugyanis egyfajta szelep a benti, ill. a kinti levegőtömb között. Ha odakinn lényegesen hidegebb van, mint a lakásban, akkor a nagytömegű kinti levegő erős szívóhatása érvényesül (van huzat). Ha odakinn melegebb van,
mint benn (elég egy-két foknyi különbség is), akkor szintén a kinti nagy légtömeg hatása érvényesül. Méghozzá úgy, hogy „visszatölt” a lakásba, azaz az áramlás iránya éppen fordított lehet, mint az az égés számára szükséges (nincs
huzat). A frissen elkészült kályha a kéményen keresztül veszíti el a víztartalmát, gőzét, ami még vissza is hűti a rendszert, azaz növeli a begyújtás nehézségét. A füst ilyenkor ajtón, de a fugák között is előtörhet, ami nem műszaki
rendellenesség, hiszen az agyag a vízveszejtés során törvényszerűen kissé megrepedezik. A kályhában gomolygó füst pedig megtalálja ezeket a réseket. Ha már van megfelelő huzat, akkor viszont nem veszi igénybe őket, hanem a kéményt
választja.
A kémény kifűtésére szánt papírral tehát nem érdemes takarékoskodni, hiszen ezzel a visszafüstöléssel járó kellemetlenségeket spórolhatjuk meg. Célszerű legalább(!) 8-10 teljes újságot elégetni úgy, hogy lapokra tépjük, lazán
gyürkésszük, majd az első, már égő lapra folyamatosan „rátöltjük”. Ne tévesszen meg bennünket, ha a kémény gyorsan kikapja már az első lapokat is. A felmelegítés a cél, ezért végezzük el az előírt folyamatot!
- Az első héten
maximum langyos, kézmeleg állapotig melegítsük fel a kályhát. Nagyon kis tűzre 1-2 kg vékony fát rakjunk. A fűtés befejezését követően a szellőzőket tilos becsukni!
- A második hét elején már meleg tapintásig lehet felfűteni
a kályhát a famennyiség fokozatos és óvatos növelésével. Az ajtót még mindig nem kell becsukni!
- A második hét legvégén, ill. a harmadik héten már forróra (üzemi hőmérsékletre) fűthető a kályha, oly módon, hogy a tűzteret
egyszerre megtöltjük a szükséges famennyiséggel, és ezt kb. 12-24 óra múlva megismételjük. Az ajtót, ill. a huzatszabályozót még mindig nem csukjuk be!
- A harmadik hét végén a fentiek betartásával a kályha ki van fűtve. Teljes
kapacitással üzemeltethető.
Fontos, hogy mindig száraz, lehetőleg keményfával tüzeljünk (tölgy, gyertyán, bükk, akác)!
A fa igen tiszta és környezetkímélő tüzelőanyag. A legjobb égés és optimális hatásfok eléréséhez elvileg legalább 2 éve vágott, szellős,
csapadéktól mentes helyen tárolt fát használjunk. A frissen vágott és vásárolt fa nedvességtartalma 60-70% is lehet, így fennáll a veszélye a szurok és a kátrányképződésnek a kéményben, kályhában egyaránt. Ez rendkívül káros és
kellemetlen állapot, igyekezzünk az említett javaslatokkal elkerülni ezt. A légszáraz fa nedvességtartalma kb. 12-20%!
Ez az elv, de helyhiány miatt sokan nem tudják megtenni. De! Ha egy mód van rá, sose vásároljunk fát
szezon közben, azonnali fűtési szándékkal. Legalább nyárelőn vegyük meg a következő idényre szánt fát. Ne használjunk (bármilyen kézenfekvő is az!) enyves, ragasztott bútorlapokat, mert erőteljesen kormoznak, és rongálják a kályha
falazatát, amivel csökkentik annak élettartamát
A fabrikett használható cserépkályhában is. Mivel szinte tökéletesen száraz, lényegesen kevesebb kell belőle, mint a hasított fából, ami jelentős árbeli különbségét ellensúlyozhatja.
Sokan arra esküsznek, hogy keresztbe kell tenni két vaskosabb fadarabot, amelyekre keresztül, kasul vékony gyújtós fahasábocskákat vetünk. Ezek tetejére kissé vastagabb hasábok kerülnek (néhány darab). Ide, a két alsó, vastag fadarab
közé helyezzük – előre – a gyújtóst (pl: papírt), majd meggyújtjuk. Ha már jól ég a tűz, akkor újabb hasábokat lehet ráhelyezni.
Ezzel az elterjedt gyakorlattal szemben a szakirodalom és magam is azt javaslom, hogy a fát
állítva helyezzék el a tűztérben. Hátulra, s oldalra a vaskosabb darabokat, majd a majdani tűzfészek felé a vékonyabbakat. Végül az ajtó elé, középre vékony gyújtósköteget kell rakni, amely lehet pl. olyan, mint egy sátor, s alatta
helyezhető el a lazán összegyűrt gyújtóspapír. De lehet ezek közé a vékony fácskák közé rakni ún. kandallógyújtós kockákat is.
A tűztérben egyszerre célszerű elhelyezni az elégetésre szánt famennyiséget, mert akkor nem kell
közben nyitogatni az ajtót (minimalizálva a visszacsapó füst bejutásának esélyét).
Ha a kályha átmelegítéséhez nem elég az egyszerre elhelyezhető famennyiség, akkor igyekezzünk másodjára annyi fát betenni, hogy az már elég
legyen. A szükséges mennyiség jó tempóban égjen le, majd ha már csak parázs van, a szellőzőnyílásokat, a hamuajtót be kell csukni, hogy a parazsat minél tovább őrizzük.
A fa összetevőinek több mint 80 százaléka fagázként ég el. Ehhez megfelelő mennyiségű levegőre, illetve a fagáz hosszú lángjaihoz megfelelő méretű tűztérre van szükség. A fa égésekor először a víztartalom párolog el, majd elkezdődik
a bomlási folyamat, a fát akkor hagyja el a gáz, és mintegy 225 fokon a fagáz égése folyamatossá válik. A visszamaradó faszén 500-800 fokon izzik tovább.
Az égést befolyásolhatjuk a felhasznált fa méretével. A túl vastag
darabok nagyon lassan, nehezen égnek, nem adják ki megfelelően a bennük lévő energiát. A túl vékony fa használata sem szerencsés, mert akkor túl gyorsan lobbannak el a hasábok és a tüzünk nem lesz elég tartós. A vékony gyújtós
szükséges, hamar meggyullad, de mellé rakjunk közepesen vaskos hasábokat.
Egy kísérletben kétadagnyi bükk tűzifát égettek el. Az egyik adag fa 1300 cm2 összfelületű volt, és 750°C volt mérhető az égéskor. A másik adag kissé
vékonyabbra volt hasogatva, és 2200 cm2 összfelület mellett 900°C hőmérsékletet fejlesztett.
A felület-tömeg arány értelemszerűen fa fajtájától is függ. A tömör, nehezebb fafajt vékonyabbra kell hasogatnunk.
A tűztérbe
célszerű állítva berakni a fát, kissé a hátfalnak döntve, hogy amikor égés közben összeroskad, ne az ajtó felé omoljon meg. Leghátulra a vastagfa darabok, majd azoknál 2-3-szor vékonyabbak kerülnek, előre pedig a vékony gyújtós
szálak.
Cserépkályhában általában akkor megfelelő a felhasznált famennyiség, ha mintegy másfél óra alatt ég le. Kezdő kályhatulajdonosoknak, amíg ki nem alakul a saját forgatókönyv, a hátulra kerülő vastagfa legyen az összes jó
fele. Elé kerüljön mintegy 30-40 százalékban változó, de vékonyodó hasábméret és elegendő mintegy 10 százalék a gyújtósból.
Kandallók esetében az a célunk, hogy a berakott fa minél hosszabb ideig izzásban maradjon, ezért
a pillangószelepet már akkor le lehet zárni, amikor a fánk szépen, nagy lánggal ég, s megkezdődött a rönkök izzása. Ekkor a tüzet lefojtjuk, lassabb égésre kényszerítjük, arra azonban vigyázzunk, hogy az égéshez levegő kell – tehát,
a légnyílást sose zárjuk el túlzottan. Ha nem adunk kellő mennyiségű, az égéshez szükséges levegőt, akkor a fagáz egy része nem ég el, nem termel hőt és haszontalanul távozik. A nem tökéletes égéskor képződő égéstermékek lerakódnak
a kályha falára, a kéménybe. Ezek gyakran ragacsos, bűzös, nehezen takarítható lerakódások.
Az égés fontos feltétele a levegő, ezért biztosítsunk belőle megfelelő mennyiséget. A helyiséget rendszeresen és alaposan szellőztetni
kell, és oda kell figyelni arra is, hogy a konyhai páraelszívók, a szagelszívók gyakran győzedelmeskednek a kéményhuzat felett. Szívóhatásuk nagyobb lehet, mint a kürtőé, ezért visszafüstölés következhet be. Fűtés közben – főként
cserépkályhánál, az annak felfűtéséhez szükséges mintegy másfél óra alatt – megtehetjük, hogy egyáltalán nem használjuk ezeket a berendezéseket. Kandallóknál, amelyek szinte folyamatos faellátást igényelnek, ez nehezebben betartható
javaslat, de a begyújtás, a tűz kialakulásának fázisában sose indítsuk be az elszívót. Ha később megtesszük, majd füstvisszaáramlást tapasztalunk, azonnal kapcsoljuk ki a szagelszívót és szellőztessük a helyiséget.
Hiába működött az előző szezonban tökéletesen a kályhánk, a kéményben uralkodó kedvezőtlen légnyomás miatt ilyenkor is bekövetkezhet a visszafüstölés. Ezért célszerű néhány alkalommal a kémény kifűtését ismételten elvégezni.
A tűztérbe betesszük a papírt, rá gúlaalakban a gyújtóst (ha gyújtóskockát használunk, akkor közé dugjuk), majd köré a hasábfákat és begyújtunk.
Az ajtón lévő huzatszabályzókat teljesen ki kell nyitni, ha van, akkor a hamuajtót
is. Ha a gyújtós lángra kapott, a tűztér ajtó becsukható (az erős tűz kialakulásáig esetleg keskeny rés hagyható). A tökéletes égéshez ugyanis elegendő levegőt kell a tűztérbe juttatni (nem jó, ha csak pislákol a tűz, éppen hogy
csak ég a fa).
A berakott fának 1-1,5 óra alatt intenzíven el kell égnie. Ezt követően a kályhaajtót, hamuajtót légmentesen bezárjuk, a levegőszabályzó nyílásokat teljesen elzárjuk, így a kémény felé szinte megszűnik a hőáramlás.
Ezután órákon át sugározza a meleget a szobába a fokozatosan átforrósodó, nagytömegű kályhánk, melynek hőleadását a tűztérben tartósan megmaradó parázs belülről folyamatosan segíti.
Fontos! A kályhaajtót bezárni csak akkor
szabad, ha a fa lánggal már sehol sem ég, kizárólag kékes izzással körülvett parázs van a tűztérben. Kályhánk az ajtó bezárása után kezd el igazán ,,dolgozni".
Egyszerre (tűztér és kályhanagyságtól függően) 5-10 kg tűzifát
égetünk el a kályha felfűtéséhez (fabrikett esetén ez kb. a fele!).
Minden cserépkályha csak egy bizonyos hőmennyiséget képes magába szívni, eltárolni, majd a környezetébe kisugározni. Hiába tüzelünk el kályhánkban akár
óránként újabb és újabb adag tűzifát, nem fog jobban fűteni!
A jó tűzifa száraz, mintegy 20 százalék nedvességtartalmú és keményfa (tölgy, gyertyán, bükk, akác, vagy kőris). A keményfák lassabban, nyugodt lánggal égnek, fűtőértékük magasabb, mint a puhafáké. Természetesen más tűzifa is megfelel
a célnak, de a keményfa fűtőértéke nagyobb, nem lobban el hirtelen.
Ha nem "lábon száradt" fához jutunk, aminél a fa felélte saját nedvességtartalmát, a szárításhoz idő kell. A frissen kivágott fák nedvtartalma 60-70 százalékos
is lehet. Ha ilyen fával fűtünk, égés közben a füstben nagy a keletkező gőz aránya. Az égés tökéletlen lesz, a füst nehezebb, a részecskéi lerakódnak a járatokban, az ajtó üvegére. Az így működtetett kályha sűrűbb tisztítást igényel.
A fűtés hatásfoka jelentősen romlik, akár 30-40 százalékos eredményességromlást is mutathat.
Az ideális víztartalom mintegy kétévnyi szárítás után érhető el. A cserépkályhát, kandallót használók jelentős részének azonban
nincs módja, helye sem arra, hogy ilyen hosszan tárolja a fát. Márpedig a fa víztartalma a legmeghatározóbb tüzeléstechnikai jellemző, sokkal jelentősebb, mint a gyantatartalom.
A kereskedőtől vásárolt tűzifa nemrég még
élt. Hiába téli vágású, kiszáradni nem volt ideje. Célszerű mielőbb megvenni a következő télre szükséges fát, és ha nem konyhakészen vesszük, akkor fel is kell darabolni azt. A darabolt fa ugyanis – ha jól szellőző, széljárta,
fedett helyen tároljuk – a fűtési szezon kezdetére, egy nyár alatt is, nagyjából kiszárad.
Tökéletesen megfelelnek a tároláshoz a féltetők, amelyek az esőtől védik a fát, de körben levegőztetik is azt. Falmellé rakásnál
el kell hagyni legalább 5cm-t, így biztosítva a levegő szabad áramlását. Pincében csak száraz fát szabad tárolni, mert a frissen vágott fa a nedves környezetben nem szárad, csak befülled.
A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben
gondolkodni, mert az jobban ellenőrizhető, ráadásul a súlyra vásárolt tűzifánál meg kell vennünk azt a vízmennyiséget is, amit majd ki kell szárítanunk a felhasználás előtt.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.